Andocs.hu
  • Címlap
  • Intézmények
  • Vállalkozások
  • Hírek
  • Vendégeinknek
    • Építészeti értékeink
    • Természeti értékeink
    • Búcsújárás
    • Mária múzeum
    • Szálláshelyek
    • Működő üzletek nyilvántartása
  • Archívumok
    • Rendelet-tár
    • Egyéb dokumentumok
    • Önkormányzati hirdetmények
  • Településünk programjai
  • Történelmünkből
  • Településünk
  • Köszöntő
  • Helyi Választási Iroda
  • Közös Hivatal
Békefutás Andocson
Békefutás Andocson
július, 24
Köszöntő
Köszöntő
július, 24
Történelmünkből
Történelmünkből
július, 24
Településünk
Településünk
július, 24
Andocs Község Önkormányzata a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyben különdíjat nyert
Andocs Község Önkormányzata a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyben különdíjat nyert
augusztus, 28
Tornaterem átadó Ünnepság
Tornaterem átadó Ünnepság
július, 24
Falunap 2017
Falunap 2017
július, 6
Idősek Hónapja – Idősek Napja Ünnepség 2017. 10. 27.
Idősek Hónapja – Idősek Napja Ünnepség 2017. 10. 27.
november, 2
Útfelújítás
Útfelújítás
július, 6
Október 23.-ára emlékezünk!
Október 23.-ára emlékezünk!
október, 17

Útfelújítás

Nagytoldipusztán 31 millió forintért felújított utak. Emellett a temetői út is felújításra került.DSC02493 DSC02496 DSC02497 DSC02499 DSC02502 DSC02504 DSC02505 DSC02510 DSC02513 DSC02516 DSC02519 DSC02521 DSC02522 DSC02523 DSC02525

  • július, 6
  • 1422
  • Egyéb
  • More

Falunap 2017

19553872_1325689977527863_717089675681740946_nJúlius havának első napján, szombaton 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 60 59 61 62 63 65 64 19553872_1325689977527863_717089675681740946_n

  • július, 6
  • 2151
  • Egyéb
  • More

Tornaterem átadó Ünnepság

17952016_1257498657680329_4081392865111245966_n2017. 04. 21.
17904407_1259988760764652_8409887159336525452_n
17951746_1259988180764710_8400656671457508559_n 17952531_1259988620764666_8906805353375254065_n 17990695_1259989054097956_4154648668873557710_n 17990746_1259987840764744_753012593361936949_n 17991124_1259988010764727_7937950465544711172_n 17991259_1259988584098003_6208522268943659914_n 18010448_1259989407431254_3803608595872537209_n18010462_1259989374097924_2419305276616642140_n 18010702_1259987910764737_1956864350461601019_n 18010895_1259988740764654_9182455123859409955_n 18011017_1259987714098090_2902204027941458228_n 18011053_1259988517431343_2903510450691889107_n 18011088_1259986994098162_6033339294682691896_n 18033029_1259987767431418_7840658879997629144_n 18033080_1259989014097960_4141148138316980862_n 18033096_1259988434098018_5182941708275971614_n 18033173_1259989510764577_2169822606871140842_n 18033293_1259988687431326_5453761824473206275_n 18033320_1259988277431367_6506118942513418926_n 18033349_1259989420764586_7961897721854270992_n 18033466_1259988064098055_3605794856001677082_n 18033548_1259989437431251_5997349436365724478_n 18033584_1259989030764625_4079839035479951657_n 18034087_1259988874097974_7773065278996442129_n 18034177_1259987970764731_7599492576567756511_n 18034296_1259988120764716_2412916724423094526_n 18034302_1259988810764647_8577517704327992393_n 18056846_1259988784097983_7061699771526097007_n 18056913_1259989334097928_4710748605320321592_n 18057078_1259988237431371_1957624284955291494_n 18057686_1259988900764638_99453134530540728_n 18057861_1259988344098027_7683951518255312161_n 18057915_1259988837431311_6336827790718515440_n DSC0241017952016_1257498657680329_4081392865111245966_n17952016_1257498657680329_4081392865111245966_n

 

 

  • július, 24
  • 2161
  • Hírek
  • More

Békefutás Andocson

18556315_1283054535124741_851272590892803829_n2017. 05. 22.






















  • július, 24
  • 154487
  • Hírek
  • More

Történelmünkből

Andocs történelme

A mai Andocs környékén már a honfoglalás előtt éltek emberek. Az Árpád-korban a Győr-nemzetség Óvári-Keméndi ágának a birtokai közé tartozott, az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben már plébániával szerepelt. 1391-ben Zsigmond király a lövöldi karthauziaknak adományozta e vidéket. Az 1536-ból az iratok három települést említenek: Egyházas – Andocsot, amely a toldi pálosoké, Nemes – Andocsot, amely Uzdy Mihályé és Ispán Mihályé, valamint Kápolnás – Andocsot, amely a lövöldi perjelé volt.
A törökök az 1500-as évek közepén érkeztek meg e területre, elűzve a lakosság egy részét. Feltehetőleg, az ott maradó családok összeköltöztek, így a török adószedők kevesebb adóházat tudtak összeírni. A hódoltság idején az andocsi lakosságot a papi teendőket ellátó laikusok, a liceátusok segítették katolikus hitük megtartásában.
1640-ben Jakusich György veszprémi püspök kezdeményezésére indult meg az andocsi misszió, melyet 46 évig a jezsuiták tartottak fenn, 16 plébániát és 56 helységet szolgáltak. 1643-ban P. Horváth János volt az első andocsi jezsuita atya, aki feljegyzéseinek tanúsága szerint üres plébániát és elárvult Mindenszentek templomát talált, ám a Szűzanya szobra épségben maradt. Az 1665-81 között a misszióvezető Horváth Miklós atya híres búcsújáróhellyé fejlesztette a kegyhelyet, amely Nyugat-Magyarországon ma is az egyik legjelentősebb. A török megszállást követően a jezsuitákat visszarendelték Pécsre, s a búcsújáróhely harminc évig gondozó nélkül maradt. Egy ideig az igali plébános szolgált Andocson is, mígnem a pusztulást látva a veszprémi püspök a ferenceseket rendelte a községbe. A négy apát szegényes missziós házát 1721-ben egy 12 szobás, új rendház váltotta fel, amely két év múlva a lángok martalékává vált. A mellette álló kápolna sértetlenül úszta meg a tűzvészt. A új kolostor alapkövét 1725 májusában tették le, s 15 éven át épült a ma is látható barokk stílusban. A gótikus kegykápolna a mostani templom szentélye lett. A templomot Padányi Bíró Márton, veszprémi megyéspüspök szentelte fel 1747-ben, s ekkor építették a templomhajóhoz a három harangot magába foglaló tornyot.
A templomhajóval egy időben építették a nagy kriptát is, ahol végső nyughelyet találtak a templom jótevői és báró Saarna Gottfried kuruc őrnagy, aki a Rákóczi-szabadságharc után a kolostorban talált menedéket.
A település 1726-tól a veszprémi püspökség birtoka volt, a század végére ezer fő fülé emelkedett a falu létszáma. Ekkor már római katolikus népiskola is volt Andocson. Az 1900-as évek elején a lakosság száma megközelítette az 1800 főt, annak ellenére, hogy az 1910-es években 111-en kértek kivándorlási útlevelet. Később, a csalódottan visszatérők állíttatták a templom előtti Szentháromság szobrot. Az első világháborúba 254 andocsi vonult be, s a harcokból 35-en nem tértek haza.
A civil szerveződések sorát 1894-ben az Iparoskör nyitotta meg, ezt követte az Olvasókör, az önkéntes tűzoltók, majd a lövész- és a leventeegyesület valamint a KALOT. 1948-ig működött a Hangya szövetkezet, az új gazdák hiteligényeinek kielégítését szolgálta a Hitelszövetkezet, a szarvasmarhatartást pedig a Tejszövetkezet. 1934-ben makadám utat építettek Karádig, Andocson pedig sportpályát avattak.
A második világháborút követő földosztásra 304-en jelentkeztek, részükre 1572 kh mezőgazdasági ingatlant osztottak ki, Németsűrűpuszta lakói ráadásul házhelyet is kaptak. Az 1872-től működő körjegyzőség önálló községi tanács lett 1950-ben, s ekkor alakult meg az első termelőszövetkezeti csoport Sztálin néven, majd két évvel később az Új Barázda. A későbbi termelőszövetkezeti összevonásokat  közigazgatási rendezés követte. A település fejlődése annak ellenére is lelassult, hogy itt alakították ki a térség egészségügyi központját. Az általános iskola nehéz helyzetbe került azzal, hogy zsúfoltságával nem törődve oda körzetesítették a karádi iskola felső tagozatát. Az oktatási intézmény alsó tagozata a nem iskolai célokra épült egykori zárda épületébe került. Az önálló közigazgatásért folytatott harcot 1988-ban koronázta siker, ekkor lettek önállóak, ám a fontos közösségi épületeket ekkor már nem tudták létrehozni. A németsűrűi külterületi lakott hely mellett Toldipusztát is Andocshoz csatolták. Mindkét helynek egy-egy képviselője van az önkormányzati testületben.

A római katolikus templom története

A török hódoltság idején 1640-ben Jakusich György veszprémi püspök kezdeményezésére indult meg az andocsi misszió, melyet 1686-ig a jezsuiták tartottak fenn, akik 16 plébániát és 56 helységet szolgáltak. 1643-ban P. Horváth János volt az első andocsi jezsuita atya, aki feljegyzéseinek tanúsága szerint üres plébániát és elárvult Mindenszentek templomát talált, ám a Szűzanya szobra épségben maradt. Az 1665-81 közötti időben Horváth Miklós atya vezette a missziót, és híres búcsújáróhellyé fejlesztette a kegyhelyet, amely Nyugat-Magyarországon ma is az egyik legjelentősebb.
Miután a török megszállást követően a jezsuitákat visszarendelték Pécsre, az akkor már ismert búcsújáróhely harminc évig gondozó nélkül maradt. Egy ideig az igali plébános szolgált Andocson is, mígnem a pusztulást látva a veszprémi püspök a ferenceseket a községbe rendelte, 1716-ban. A négy apát szegényes missziós házát 1721-ben egy 12 szobás, új rendház váltotta fel, amely két év múlva a tűz martalékává vált. A mellette álló kápolna azonban sértetlen maradt. A új kolostor alapkövét 1725 májusában tették le, s 15 éven át épült a ma is látható barokk stílusban. A gótikus kegykápolna a mostani templom szentélye lett. A templomot Padányi Bíró Márton, veszprémi megyéspüspök szentelte fel 1747-ben, s ekkor építették a templomhajóhoz a három harangot magába foglaló harang-tornyot. Az andocsi kápolna tehát már a török hódoltság idejétől látogatott búcsújáróhely, a hívek ezrével keresték fel a Mária-ünnepeken, Szent Ferenc és Szent Antal napján. A főbúcsú napja Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én vált hagyománnyá. A ferences atyák beköltözésükkor a templombelsőben egy kopott oltáron három faszobrot találtak, melyek a Boldogságos Szűzt, Szent Katalint és Szent Dorottyát ábrázolták. A régi helyére 1746-ban állították Zichy Ádám adományaként a ma is látható oltárt, s később ott helyezték el a Szent István és Szent László magyar királyokat, valamint Szent Ferencet, a szerzetesrend megalapítóját és a Páduai Szent Antalt ábrázoló szobrokat. A kegyoltár asztala 1752-ben készült el, az első mellékoltárt szintén a Zichy család készíttette, címerük ma is látható, mint ahogy a másik mellékoltáron a Jankovich családé. Az oltárkép a Lengyel család támogatásából készült, ezért fölötte az ő címerük díszlik. Lengyel Lajos jóvoltából került a templomba a Jézus Szíve oltár és a szószék. A harmadik oltár Niczky Borbála adománya, rajta a családi címerrel. A kép Szent Borbála lefejezését ábrázolja, mellette pedig a ferences rend női ágát alapító Assisi Szent Klára valamint Szent Koleta apátnő szobrai láthatók. A templomhajó elején lévő dombormű a Szentháromságot ábrázolja, míg a hajó közepére egy vörös márványlappal borított kriptát állíttatott magának és feleségének 1751-ben Gál Gábor. A templomhajóval egyidőben készült a nagy kripta, amelynek lépcsős lejárata a templomfal déli oldalán nyílik. Ott találtak végső nyughelyet a templom jótevői és báró Saarna Gottfried kuruc őrnagy.

Érdekességek

  • A helybéli Hencz-család címere, a Somogy megyei levéltár egyik ablakán is látható.
  • A kéményseprők cégalapító levele, Somogyban csak Andocsnak maradt meg. Ennek másolatát a polgármesteri hivatalában őrzik.
  • Andocs múltjáról helytörténeti kutatásokat végzett, és azt az ezredfordulón a 100 magyar falu könyvsorozatban adta közre Bősze Sándor, a megyei levéltár igazgatója.
  • Sárdi János operaénekes, színész községünk lakója volt

sardi

Nagykónyi, 1907. júl. 27. – Budapest, 1969. márc. 9.
Családja 1910-ben költözött Andocsra, ahol kis üzletet nyitottak. Ifjúkorának további részét Zala megyében töltötte, majd pápai tanulmányai után Dunaföldváron helyezkedett el tanítóként. Az Operaházban 1936-ban lépett fel először Ottó (Erkel: Bánk bán) szerepében. Országos népszerűségét a Te vagy a dal c. film (1940) alapozta meg. 1958-ban szerződött a Fővárosi Operettszínházhoz, ahol haláláig játszott. 1963-ban kapta meg az Érdemes művész címet. A művész andocsi éveit az önkormányzat márványtáblán örökítette meg.

  • július, 24
  • 3424
  • Egyéb
  • More

Településünk

A Balatontól délre Szántódot és Kaposvárt összekötő országút felénél fekszik Andocs. A térség egyik csomópontjának is tekinthető az 1117 lelkes település, hiszen Siófok felé az M7-es autópályát elérve, másfél óra alatt Budapesten lehetünk. Ugyanakkor Balatonlelle és Tab felé is könnyen elérhető. A Siófok-Kaposvár vasútvonal Nagytoldipusztán, Andocs központjától hat kilométerre érinti a falut. Bár a néhány száz lelkes falurész teljesen különálló, közigazgatásilag mégis szerves része a búcsúiról híres Andocsnak. Talán épp a központi elhelyezkedésének köszönheti, hogy a fent említett városok bármelyikébe könnyen el lehet jutni a naponta közlekedő autóbuszokkal.

A megyeszékhely felől érkezőt egy festői tó, a Sziget horgásztó fogadja.

A Szent Ferenc téren áll az önkormányzati hivatal, az iskola, és itt ágazik el az út Karád felé, amely szintén egy Balaton parti városba, Balatonlellére visz.

  • július, 24
  • 2801
  • Egyéb
  • More

Köszöntő

Köszöntöm Önt honlapunkon!

Andocs Külső-Somogyban a Balatontól délre, a Szántód- Kaposvár útvonal mellett elhelyezkedő település.

Fő nevezetességünk a XV.századbeli barokk kegytemplom, mely kimagaslik  a házak közül, akárhonnan közelíti meg az utazó falunkat.

A Szentélyben található  szépen faragott, festett  Szűz Mária szobrot a legenda szerint Kalocsáról hozták el az angyalok. A Szűzanyát a liturgiának megfelelően öltöztetik. Első ízben Széchenyi Katalin grófnő 1747-ben öltöztette díszes ruhába. Csodatévő ereje miatt a hálás hívek újabb és újabb ruhával köszönik meg, hogy segített rajtuk. A Mária múzeumban már több mint 300 ruha található. A legtöbb Magyarországról érkezett,illetve a határotúli magyaroktól,de vannak Írországból, Kanadából, Kínából Trolból származók is. Andocs az ország egyik legjelentősebb zarándokhelye,  ahová évszázadok óta ezrével érkeznek a hívek. Évente több búcsút tartanak,fő búcsú a Magyarok Nagyasszonya és a Kisasszonyi búcsú.

Községünkben 8 osztályos Iskola található,mely mikrócentrumként működik Fiad, Kisbárapáti, Nágocs községekkel közösen. A gyermekek az iskolai tanulmányaikon kívül művészeti oktatást is igénybe vehetnek. Néptánc, fúvós, hegedű és citera hangszerek közül lehet választani. Az ünnepélyeink színvonalát emelik műsoraik.

2 csoportos Óvoda várja a kisebb gyermekeket,akik szintén sok szép műsorral örvendeztetik meg a közönséget. Mind a két Intézményünkre büszkék vagyunk. Önkormányzati konyhánkon naponta 200-300 között főzünk ebédet.

Miért érdemes még Andocsra látogatni? A jellegzetesen szép, dimbes-dombos somogyi táj mellett a Sziget horgásztó várja a horgászat kedvelőit. A Bálint gazda vendégház kínál szállást a falusi turizmus kedvelőinek,nyáron lovagolási,kocsikázási,télen pedig igazi falusi disznóvágási lehetőséggel.

Látogasson el hozzánk és lelkiekben megnyugodva, testileg feltöltődve fog távozni.

Andocs Önkormányzata

 

  • július, 24
  • 3956
  • Egyéb
  • More
2 / 2 oldal«12

T.O.P. 5.3.1 -Koppány-Völgye Kistérségi Szomszédolás

Andocs Község Önkormányzata ASP központhoz való csatlakozása

>> e-ügyintézés

http://www.ruha-ekszer.hu/ujfehertoallas.hutokolallas.husumegallas.huocsaallas.hupecelallas.husandorfalvaallas.husarbogardallas.humunka és állás SopronbanMunka és állás DebrecenbenBudapest állásPécsi állások és munkahelyekVeszprémi állások és munkahelyekÁllások és munkahelyek TatabányánSzombathelyi munkák és állások lapjaMunkák és állások ZalaegerszegenÁllások és munkahelyek SzékesfehérváronKecskeméti álláslehetőségek és munkahelyek dabas álláskeresőBiatorbágy álláskereső

Copyright 2014. All Rights Reserved

Design by Dankov. Based on Material Design