Andocs.hu
  • Címlap
  • Intézmények
  • Vállalkozások
  • Hírek
  • Vendégeinknek
    • Építészeti értékeink
    • Természeti értékeink
    • Búcsújárás
    • Mária múzeum
    • Szálláshelyek
    • Működő üzletek nyilvántartása
  • Archívumok
    • Rendelet-tár
    • Egyéb dokumentumok
    • Önkormányzati hirdetmények
  • Településünk programjai
  • Történelmünkből
  • Településünk
  • Köszöntő
  • Helyi Választási Iroda
  • Közös Hivatal
Békefutás Andocson
Békefutás Andocson
július, 24
TOP-1.4.1-19-SO1-2019-00017
TOP-1.4.1-19-SO1-2019-00017
július, 15
Köszöntő
Köszöntő
július, 24
Történelmünkből
Történelmünkből
július, 24
Településünk
Településünk
július, 24
Andocs Község Önkormányzata a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyben különdíjat nyert
Andocs Község Önkormányzata a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyben különdíjat nyert
augusztus, 28
Tornaterem átadó Ünnepság
Tornaterem átadó Ünnepság
július, 24
Falunap 2017
Falunap 2017
július, 6
Október 23.-ára emlékezünk!
Október 23.-ára emlékezünk!
október, 17
Idősek Hónapja – Idősek Napja Ünnepség 2017. 10. 27.
Idősek Hónapja – Idősek Napja Ünnepség 2017. 10. 27.
november, 2

Útfelújítás

Nagytoldipusztán 31 millió forintért felújított utak. Emellett a temetői út is felújításra került.DSC02493 DSC02496 DSC02497 DSC02499 DSC02502 DSC02504 DSC02505 DSC02510 DSC02513 DSC02516 DSC02519 DSC02521 DSC02522 DSC02523 DSC02525

  • július, 6
  • 2372
  • Egyéb
  • More

Falunap 2017

19553872_1325689977527863_717089675681740946_nJúlius havának első napján, szombaton 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 60 59 61 62 63 65 64 19553872_1325689977527863_717089675681740946_n

  • július, 6
  • 3619
  • Egyéb
  • More

Tornaterem átadó Ünnepság

17952016_1257498657680329_4081392865111245966_n2017. 04. 21.
17904407_1259988760764652_8409887159336525452_n
17951746_1259988180764710_8400656671457508559_n 17952531_1259988620764666_8906805353375254065_n 17990695_1259989054097956_4154648668873557710_n 17990746_1259987840764744_753012593361936949_n 17991124_1259988010764727_7937950465544711172_n 17991259_1259988584098003_6208522268943659914_n 18010448_1259989407431254_3803608595872537209_n18010462_1259989374097924_2419305276616642140_n 18010702_1259987910764737_1956864350461601019_n 18010895_1259988740764654_9182455123859409955_n 18011017_1259987714098090_2902204027941458228_n 18011053_1259988517431343_2903510450691889107_n 18011088_1259986994098162_6033339294682691896_n 18033029_1259987767431418_7840658879997629144_n 18033080_1259989014097960_4141148138316980862_n 18033096_1259988434098018_5182941708275971614_n 18033173_1259989510764577_2169822606871140842_n 18033293_1259988687431326_5453761824473206275_n 18033320_1259988277431367_6506118942513418926_n 18033349_1259989420764586_7961897721854270992_n 18033466_1259988064098055_3605794856001677082_n 18033548_1259989437431251_5997349436365724478_n 18033584_1259989030764625_4079839035479951657_n 18034087_1259988874097974_7773065278996442129_n 18034177_1259987970764731_7599492576567756511_n 18034296_1259988120764716_2412916724423094526_n 18034302_1259988810764647_8577517704327992393_n 18056846_1259988784097983_7061699771526097007_n 18056913_1259989334097928_4710748605320321592_n 18057078_1259988237431371_1957624284955291494_n 18057686_1259988900764638_99453134530540728_n 18057861_1259988344098027_7683951518255312161_n 18057915_1259988837431311_6336827790718515440_n DSC0241017952016_1257498657680329_4081392865111245966_n17952016_1257498657680329_4081392865111245966_n

 

 

  • július, 24
  • 3821
  • Hírek
  • More

Békefutás Andocson

18556315_1283054535124741_851272590892803829_n2017. 05. 22.






















  • július, 24
  • 412150
  • Hírek
  • More

Történelmünkből

Andocs történelme

A mai Andocs környékén már a honfoglalás előtt éltek emberek. Az Árpád-korban a Győr-nemzetség Óvári-Keméndi ágának a birtokai közé tartozott, az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben már plébániával szerepelt. 1391-ben Zsigmond király a lövöldi karthauziaknak adományozta e vidéket. Az 1536-ból az iratok három települést említenek: Egyházas – Andocsot, amely a toldi pálosoké, Nemes – Andocsot, amely Uzdy Mihályé és Ispán Mihályé, valamint Kápolnás – Andocsot, amely a lövöldi perjelé volt.
A törökök az 1500-as évek közepén érkeztek meg e területre, elűzve a lakosság egy részét. Feltehetőleg, az ott maradó családok összeköltöztek, így a török adószedők kevesebb adóházat tudtak összeírni. A hódoltság idején az andocsi lakosságot a papi teendőket ellátó laikusok, a liceátusok segítették katolikus hitük megtartásában.
1640-ben Jakusich György veszprémi püspök kezdeményezésére indult meg az andocsi misszió, melyet 46 évig a jezsuiták tartottak fenn, 16 plébániát és 56 helységet szolgáltak. 1643-ban P. Horváth János volt az első andocsi jezsuita atya, aki feljegyzéseinek tanúsága szerint üres plébániát és elárvult Mindenszentek templomát talált, ám a Szűzanya szobra épségben maradt. Az 1665-81 között a misszióvezető Horváth Miklós atya híres búcsújáróhellyé fejlesztette a kegyhelyet, amely Nyugat-Magyarországon ma is az egyik legjelentősebb. A török megszállást követően a jezsuitákat visszarendelték Pécsre, s a búcsújáróhely harminc évig gondozó nélkül maradt. Egy ideig az igali plébános szolgált Andocson is, mígnem a pusztulást látva a veszprémi püspök a ferenceseket rendelte a községbe. A négy apát szegényes missziós házát 1721-ben egy 12 szobás, új rendház váltotta fel, amely két év múlva a lángok martalékává vált. A mellette álló kápolna sértetlenül úszta meg a tűzvészt. A új kolostor alapkövét 1725 májusában tették le, s 15 éven át épült a ma is látható barokk stílusban. A gótikus kegykápolna a mostani templom szentélye lett. A templomot Padányi Bíró Márton, veszprémi megyéspüspök szentelte fel 1747-ben, s ekkor építették a templomhajóhoz a három harangot magába foglaló tornyot.
A templomhajóval egy időben építették a nagy kriptát is, ahol végső nyughelyet találtak a templom jótevői és báró Saarna Gottfried kuruc őrnagy, aki a Rákóczi-szabadságharc után a kolostorban talált menedéket.
A település 1726-tól a veszprémi püspökség birtoka volt, a század végére ezer fő fülé emelkedett a falu létszáma. Ekkor már római katolikus népiskola is volt Andocson. Az 1900-as évek elején a lakosság száma megközelítette az 1800 főt, annak ellenére, hogy az 1910-es években 111-en kértek kivándorlási útlevelet. Később, a csalódottan visszatérők állíttatták a templom előtti Szentháromság szobrot. Az első világháborúba 254 andocsi vonult be, s a harcokból 35-en nem tértek haza.
A civil szerveződések sorát 1894-ben az Iparoskör nyitotta meg, ezt követte az Olvasókör, az önkéntes tűzoltók, majd a lövész- és a leventeegyesület valamint a KALOT. 1948-ig működött a Hangya szövetkezet, az új gazdák hiteligényeinek kielégítését szolgálta a Hitelszövetkezet, a szarvasmarhatartást pedig a Tejszövetkezet. 1934-ben makadám utat építettek Karádig, Andocson pedig sportpályát avattak.
A második világháborút követő földosztásra 304-en jelentkeztek, részükre 1572 kh mezőgazdasági ingatlant osztottak ki, Németsűrűpuszta lakói ráadásul házhelyet is kaptak. Az 1872-től működő körjegyzőség önálló községi tanács lett 1950-ben, s ekkor alakult meg az első termelőszövetkezeti csoport Sztálin néven, majd két évvel később az Új Barázda. A későbbi termelőszövetkezeti összevonásokat  közigazgatási rendezés követte. A település fejlődése annak ellenére is lelassult, hogy itt alakították ki a térség egészségügyi központját. Az általános iskola nehéz helyzetbe került azzal, hogy zsúfoltságával nem törődve oda körzetesítették a karádi iskola felső tagozatát. Az oktatási intézmény alsó tagozata a nem iskolai célokra épült egykori zárda épületébe került. Az önálló közigazgatásért folytatott harcot 1988-ban koronázta siker, ekkor lettek önállóak, ám a fontos közösségi épületeket ekkor már nem tudták létrehozni. A németsűrűi külterületi lakott hely mellett Toldipusztát is Andocshoz csatolták. Mindkét helynek egy-egy képviselője van az önkormányzati testületben.

A római katolikus templom története

A török hódoltság idején 1640-ben Jakusich György veszprémi püspök kezdeményezésére indult meg az andocsi misszió, melyet 1686-ig a jezsuiták tartottak fenn, akik 16 plébániát és 56 helységet szolgáltak. 1643-ban P. Horváth János volt az első andocsi jezsuita atya, aki feljegyzéseinek tanúsága szerint üres plébániát és elárvult Mindenszentek templomát talált, ám a Szűzanya szobra épségben maradt. Az 1665-81 közötti időben Horváth Miklós atya vezette a missziót, és híres búcsújáróhellyé fejlesztette a kegyhelyet, amely Nyugat-Magyarországon ma is az egyik legjelentősebb.
Miután a török megszállást követően a jezsuitákat visszarendelték Pécsre, az akkor már ismert búcsújáróhely harminc évig gondozó nélkül maradt. Egy ideig az igali plébános szolgált Andocson is, mígnem a pusztulást látva a veszprémi püspök a ferenceseket a községbe rendelte, 1716-ban. A négy apát szegényes missziós házát 1721-ben egy 12 szobás, új rendház váltotta fel, amely két év múlva a tűz martalékává vált. A mellette álló kápolna azonban sértetlen maradt. A új kolostor alapkövét 1725 májusában tették le, s 15 éven át épült a ma is látható barokk stílusban. A gótikus kegykápolna a mostani templom szentélye lett. A templomot Padányi Bíró Márton, veszprémi megyéspüspök szentelte fel 1747-ben, s ekkor építették a templomhajóhoz a három harangot magába foglaló harang-tornyot. Az andocsi kápolna tehát már a török hódoltság idejétől látogatott búcsújáróhely, a hívek ezrével keresték fel a Mária-ünnepeken, Szent Ferenc és Szent Antal napján. A főbúcsú napja Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én vált hagyománnyá. A ferences atyák beköltözésükkor a templombelsőben egy kopott oltáron három faszobrot találtak, melyek a Boldogságos Szűzt, Szent Katalint és Szent Dorottyát ábrázolták. A régi helyére 1746-ban állították Zichy Ádám adományaként a ma is látható oltárt, s később ott helyezték el a Szent István és Szent László magyar királyokat, valamint Szent Ferencet, a szerzetesrend megalapítóját és a Páduai Szent Antalt ábrázoló szobrokat. A kegyoltár asztala 1752-ben készült el, az első mellékoltárt szintén a Zichy család készíttette, címerük ma is látható, mint ahogy a másik mellékoltáron a Jankovich családé. Az oltárkép a Lengyel család támogatásából készült, ezért fölötte az ő címerük díszlik. Lengyel Lajos jóvoltából került a templomba a Jézus Szíve oltár és a szószék. A harmadik oltár Niczky Borbála adománya, rajta a családi címerrel. A kép Szent Borbála lefejezését ábrázolja, mellette pedig a ferences rend női ágát alapító Assisi Szent Klára valamint Szent Koleta apátnő szobrai láthatók. A templomhajó elején lévő dombormű a Szentháromságot ábrázolja, míg a hajó közepére egy vörös márványlappal borított kriptát állíttatott magának és feleségének 1751-ben Gál Gábor. A templomhajóval egyidőben készült a nagy kripta, amelynek lépcsős lejárata a templomfal déli oldalán nyílik. Ott találtak végső nyughelyet a templom jótevői és báró Saarna Gottfried kuruc őrnagy.

Érdekességek

  • A helybéli Hencz-család címere, a Somogy megyei levéltár egyik ablakán is látható.
  • A kéményseprők cégalapító levele, Somogyban csak Andocsnak maradt meg. Ennek másolatát a polgármesteri hivatalában őrzik.
  • Andocs múltjáról helytörténeti kutatásokat végzett, és azt az ezredfordulón a 100 magyar falu könyvsorozatban adta közre Bősze Sándor, a megyei levéltár igazgatója.
  • Sárdi János operaénekes, színész községünk lakója volt

sardi

Nagykónyi, 1907. júl. 27. – Budapest, 1969. márc. 9.
Családja 1910-ben költözött Andocsra, ahol kis üzletet nyitottak. Ifjúkorának további részét Zala megyében töltötte, majd pápai tanulmányai után Dunaföldváron helyezkedett el tanítóként. Az Operaházban 1936-ban lépett fel először Ottó (Erkel: Bánk bán) szerepében. Országos népszerűségét a Te vagy a dal c. film (1940) alapozta meg. 1958-ban szerződött a Fővárosi Operettszínházhoz, ahol haláláig játszott. 1963-ban kapta meg az Érdemes művész címet. A művész andocsi éveit az önkormányzat márványtáblán örökítette meg.

  • július, 24
  • 5569
  • Egyéb
  • More

Településünk

A Balatontól délre Szántódot és Kaposvárt összekötő országút felénél fekszik Andocs. A térség egyik csomópontjának is tekinthető az 1117 lelkes település, hiszen Siófok felé az M7-es autópályát elérve, másfél óra alatt Budapesten lehetünk. Ugyanakkor Balatonlelle és Tab felé is könnyen elérhető. A Siófok-Kaposvár vasútvonal Nagytoldipusztán, Andocs központjától hat kilométerre érinti a falut. Bár a néhány száz lelkes falurész teljesen különálló, közigazgatásilag mégis szerves része a búcsúiról híres Andocsnak. Talán épp a központi elhelyezkedésének köszönheti, hogy a fent említett városok bármelyikébe könnyen el lehet jutni a naponta közlekedő autóbuszokkal.

A megyeszékhely felől érkezőt egy festői tó, a Sziget horgásztó fogadja.

A Szent Ferenc téren áll az önkormányzati hivatal, az iskola, és itt ágazik el az út Karád felé, amely szintén egy Balaton parti városba, Balatonlellére visz.

  • július, 24
  • 4916
  • Egyéb
  • More

Köszöntő

Köszöntöm Önt honlapunkon!

Andocs Külső-Somogyban a Balatontól délre, a Szántód- Kaposvár útvonal mellett elhelyezkedő település.

Fő nevezetességünk a XV.századbeli barokk kegytemplom, mely kimagaslik  a házak közül, akárhonnan közelíti meg az utazó falunkat.

A Szentélyben található  szépen faragott, festett  Szűz Mária szobrot a legenda szerint Kalocsáról hozták el az angyalok. A Szűzanyát a liturgiának megfelelően öltöztetik. Első ízben Széchenyi Katalin grófnő 1747-ben öltöztette díszes ruhába. Csodatévő ereje miatt a hálás hívek újabb és újabb ruhával köszönik meg, hogy segített rajtuk. A Mária múzeumban már több mint 300 ruha található. A legtöbb Magyarországról érkezett,illetve a határotúli magyaroktól,de vannak Írországból, Kanadából, Kínából Trolból származók is. Andocs az ország egyik legjelentősebb zarándokhelye,  ahová évszázadok óta ezrével érkeznek a hívek. Évente több búcsút tartanak,fő búcsú a Magyarok Nagyasszonya és a Kisasszonyi búcsú.

Községünkben 8 osztályos Iskola található,mely mikrócentrumként működik Fiad, Kisbárapáti, Nágocs községekkel közösen. A gyermekek az iskolai tanulmányaikon kívül művészeti oktatást is igénybe vehetnek. Néptánc, fúvós, hegedű és citera hangszerek közül lehet választani. Az ünnepélyeink színvonalát emelik műsoraik.

2 csoportos Óvoda várja a kisebb gyermekeket,akik szintén sok szép műsorral örvendeztetik meg a közönséget. Mind a két Intézményünkre büszkék vagyunk. Önkormányzati konyhánkon naponta 200-300 között főzünk ebédet.

Miért érdemes még Andocsra látogatni? A jellegzetesen szép, dimbes-dombos somogyi táj mellett a Sziget horgásztó várja a horgászat kedvelőit. A Bálint gazda vendégház kínál szállást a falusi turizmus kedvelőinek,nyáron lovagolási,kocsikázási,télen pedig igazi falusi disznóvágási lehetőséggel.

Látogasson el hozzánk és lelkiekben megnyugodva, testileg feltöltődve fog távozni.

Andocs Önkormányzata

 

  • július, 24
  • 5798
  • Egyéb
  • More
2 / 2 oldal«12

T.O.P. 5.3.1 -Koppány-Völgye Kistérségi Szomszédolás

Andocs Község Önkormányzata ASP központhoz való csatlakozása

>> e-ügyintézés

http://www.ruha-ekszer.hu/

Copyright 2014. All Rights Reserved

Design by Dankov. Based on Material Design